Persze, persze, az meg hozzatartozik az egesz gyerek kerdeshez, hogy habar 7 eve lesz par napon belul, hogy Svajcba jottem (uristen, 2-3 evre indultam), de ugy 2 eve kezdodott el, hogy azt erzem, hogy most nagyon jo. Nem kell felre erteni, addig is jo eletem volt, valoszinuleg addig is tobbet engedhettem meg magamnak, mint ha otthon maradtam volna, csak az elmult 3 nyar (mar ezt is beleertve) mindig ugy vegzodott, hogy ezt sosem fogom tudni felul mulni, mennyire remek volt. Es nyilvan, ezt fel kellene adni. (reszben legalabbis mindenkepp). Amihez hozzajon, hogy pl iden nyaron elkezdett beerni sok-sok ev munkaja, sok csalodas es gyotrelem utan sikerelemenyek a repulesben.
Persze, ez egy tok onzo szemlelet. Igy van. Ugyanakkor meg az is van, hogy iszonyatosan elvezem. Es sajnos azzal a tennyel nem tudok mit kezdeni, hogy mindennek idealis esetben 5-8 eve kellett volna megtortennie. Hat, nem igy pattogott a labda. Amugy meg ugy vagyok vele valahogy, hogy addig minek gondolkodjak a jelenlegi eletem feladasan, amig nem erzem azt, hogy megvan gyermekeim apja. Szerintem ha eljutunk arra a pontra egyszer, valoszinu eszembe sem fog jutni ugyanez a dilemma.
Mondjuk a jelenlegi eletvitelem feladasa kerdesben pillanatnyilag nagyobb fejtorest okoz a munkahely valtas. Az, hogy ennyit utazhatok annak koszonhetem, hogy 4 nap munka 4 nap szunet rendszerben dolgozom, igy pl neha 1-2 napra hazaugrani, vagy varostlatogatni altalaban nem az éves szabimbol kell megoldanom. Viszont, ez a munka ejszakas muszakokkal jar, a 4 munkanapbol 2 ejszaka. Amit viszont mar szivesen abbahagynek. Persze, tudom, nem lehetek szuz is es kurva is egyben, az nem megy senkinek. Amig egyutt eltunk az exemmel, nem okozott ez nagy gondot, eleg jol torelalta. Az volt a tervem, hogy terhes leszek es onnantol kezdve nincs tobb ejszakazas. Mivel a terv kicsit modosult, most el kell dontenem, hogy akarok-e meg ejszakazni. Ha nem, akkor viszont lassan hozza kell szoknom a gondolathoz, hogy hetfo-pentek jo munkas ember lesz belolem, ami eddig egyszer tortent meg eletemben.
Hat, ezek a nagy kerdesek most.....
Persze, ez egy tok onzo szemlelet. Igy van. Ugyanakkor meg az is van, hogy iszonyatosan elvezem. Es sajnos azzal a tennyel nem tudok mit kezdeni, hogy mindennek idealis esetben 5-8 eve kellett volna megtortennie. Hat, nem igy pattogott a labda. Amugy meg ugy vagyok vele valahogy, hogy addig minek gondolkodjak a jelenlegi eletem feladasan, amig nem erzem azt, hogy megvan gyermekeim apja. Szerintem ha eljutunk arra a pontra egyszer, valoszinu eszembe sem fog jutni ugyanez a dilemma.
Mondjuk a jelenlegi eletvitelem feladasa kerdesben pillanatnyilag nagyobb fejtorest okoz a munkahely valtas. Az, hogy ennyit utazhatok annak koszonhetem, hogy 4 nap munka 4 nap szunet rendszerben dolgozom, igy pl neha 1-2 napra hazaugrani, vagy varostlatogatni altalaban nem az éves szabimbol kell megoldanom. Viszont, ez a munka ejszakas muszakokkal jar, a 4 munkanapbol 2 ejszaka. Amit viszont mar szivesen abbahagynek. Persze, tudom, nem lehetek szuz is es kurva is egyben, az nem megy senkinek. Amig egyutt eltunk az exemmel, nem okozott ez nagy gondot, eleg jol torelalta. Az volt a tervem, hogy terhes leszek es onnantol kezdve nincs tobb ejszakazas. Mivel a terv kicsit modosult, most el kell dontenem, hogy akarok-e meg ejszakazni. Ha nem, akkor viszont lassan hozza kell szoknom a gondolathoz, hogy hetfo-pentek jo munkas ember lesz belolem, ami eddig egyszer tortent meg eletemben.
Hat, ezek a nagy kerdesek most.....
Azzal, hogy most jó az életed, és mérlegeled, hogy megéri feladni vagy sem... még nem vettél el senkitől semmit. A gyereked MÉG nem létezik... Soha nem értettem ezt az önzés dolgot... Önző lennél akkor ha világra hozod a gyereket és utána nem törődsz vele... de amíg nem létezik addig mégis kit rövidítesz meg?
VálaszTörlésteljesen igazad van :)
Törlés