..hogy fozi elete elso csulkos bableveset? Hat hogy szimultan nyomja a ket ősével skype-on. Persze egyik se tud a masikrol. Annyira azert nincsenek joban... Egesz vicces ez igy az en koromban, olyan mint amikor innen is, onnan is lehet(ett) penzt kunyeralni gyerekkent.. Jaj, de kis huncut lettem :)))
2016. január 26., kedd
2016. január 22., péntek
ez milyen...
a srac akirol meg a blog kezdeten irtam, egyutt eltunk, aztan befejeztem, elment iden ugyanoda az uj nojevel, ahova en egy eve megszerveztem egy utat (Bali-Lombok-Gili)
bazz itt ulok a kanapen es rohogom szet az agyam, ez de LOOOOL
bazz itt ulok a kanapen es rohogom szet az agyam, ez de LOOOOL
2016. január 16., szombat
The revenant
Tegnap L. megjott Dublinbol, elugrottunk fenycsovet venni, meg kis kajat aztan bekuckoztunk szepen. En teljesen szet voltam esve, bar az okara nem tudok rajonni. Bar annak az okara is nehezen jovok ra, hogy hova tunt az az energia, ami dec 12-en a repulorol leszallva meg megvolt...
Megneztunk egy filmat (na ok ez tulzas, mert en bealudtam rajta) majd elkezdtuk ezt az uj Leo filmet is. Szuper gyonyoru a film (Canada, USA, Argentina ahol forgattak), magarol a filmrol L-nak az volt a velemenye, hogy a 2,5 orat 1,5-be is bele lehetett volna rakni, jo en adtam 2 orat. Nem rossz film amugy, bar hanyatt sem estem tole epp. A film vege mar ma delelottre maradt.
Jo hogy iden meg nem lattam havat. Remelem nem majusban fogok.
2016. január 13., szerda
2016. január 11., hétfő
az ev embere
nalam, a faszi, aki uj fotot kuldott a zsaruknak, mert nem tetszett neki amit kiraktak a korozesere..
neha olyan jo lenne ilyen beleszarok embernek lenni (egy ido utan azert inkabb fajdalmas altalaban) de mondjuk amikor a control freak fonokom ma megint elkezdett leoltani akkor szivesen elmondtam volna neki en is egy ket dolgot.... amirol amugy meg nem mondtam le teljesen, bar lehet inkabb a HR-t keresem meg a banatommal. (az a baj, hogy PONTOSAN tudom mennyi ertelme lesz, meg a HR mennyire fogja felvallalni ezt a konfliktust. Tehat ki az aki ebbol a rovidebbet huzhatja, na ki kedves Naplom??)
neha olyan jo lenne ilyen beleszarok embernek lenni (egy ido utan azert inkabb fajdalmas altalaban) de mondjuk amikor a control freak fonokom ma megint elkezdett leoltani akkor szivesen elmondtam volna neki en is egy ket dolgot.... amirol amugy meg nem mondtam le teljesen, bar lehet inkabb a HR-t keresem meg a banatommal. (az a baj, hogy PONTOSAN tudom mennyi ertelme lesz, meg a HR mennyire fogja felvallalni ezt a konfliktust. Tehat ki az aki ebbol a rovidebbet huzhatja, na ki kedves Naplom??)
2016. január 9., szombat
Hat ugye hogy ugye
Ime a legjobb cikk amit eddig a Hosszu temaban olvastam
Itt
Tehat ha jol ertem, Amerikaban nem akar keszulni mert tul draga lenne, itthon meg azert csak ingye van? Dehat milyen szar, hogy ugyanakkor meg nincsenek ámerikai korulmenyek es feltetelek? Ja, keremszepen, ez a magyar valosag. Fejlodjunk, lepjunk elore? Persze. De mi sose leszunk Ámerika. Hal'Istennek.
Ja, meg nincs ámerikai allampolgarsag se? Mondjuk az akar lehetne is emberen keresztul, van is? Na mindegy. Profi szemlelet ide, profi szemlelet oda, ha egy Benedek Tibor vallalja ingyé a filmben valo szereplest, akko ne essen mar le a gyuru az ujjarol masnak se. Bar biztos a B.T. sose volt profi...
Itt
Tehat ha jol ertem, Amerikaban nem akar keszulni mert tul draga lenne, itthon meg azert csak ingye van? Dehat milyen szar, hogy ugyanakkor meg nincsenek ámerikai korulmenyek es feltetelek? Ja, keremszepen, ez a magyar valosag. Fejlodjunk, lepjunk elore? Persze. De mi sose leszunk Ámerika. Hal'Istennek.
Ja, meg nincs ámerikai allampolgarsag se? Mondjuk az akar lehetne is emberen keresztul, van is? Na mindegy. Profi szemlelet ide, profi szemlelet oda, ha egy Benedek Tibor vallalja ingyé a filmben valo szereplest, akko ne essen mar le a gyuru az ujjarol masnak se. Bar biztos a B.T. sose volt profi...
2016. január 8., péntek
nem ertem
valojaban nem ertem bazmeg...
nem ertem a(z)
-embert, akivel van egy kozos vagyontargyunk, megbeszeljuk hogy meghirdetjuk, megprobaljuk eladni. 2 hete keresem normalisan, jopfan, viccesen, szomoruan, emailen, telefonon, viberen es bazmeg nem, nem, es nem kepes reagalni. Nala van minden papir, kep, adat. Tokre ertem, hogy neki nem ez a legfontosabb dolog az eleteben (mondjuk o mondta, h karacsony utan lesz ideje foglalkozni vele). Azt is megertem, ha nem jokor hivok valakit es nem veszi fel a telefont. De hogy nem lehet 20mp alatt irni egy emailt, hogy bazmeg, ekkor es ekkor fogok raerni?!?!
-not, akinek az a feldata, hogy osszefogja a noi repuloket es megcsinaljuk az eves tervet vele. Keresem email, hivom. Semmi. Vegre felveszi a telefont, elmondom, hogy zaros hataridon belul le kell adnom az eves szabadsagtervemet, kellene verseny idopontok sos. Nem, nem es nem jon info
-szallodat, ahol megkernek, hogy szerdaig szoljak vissza, hogy kell e a szobafoglalas. Hetfon (!) visszairok, hogy igen. Egy boffenet se, hogy akkor ok, veglegesitettuk. Egy rohadt sor se, amikor irok, hogy szeretnek meg masszazst is rendelni stb...
-helyet ahova nekem kene fizetnem, csak nem tudom a pontos osszeget. Megkerdezem, nem, nem es nem valaszolnak.
- aki az en szambol csinal segget.. (egy egy hosszabb sztori, meg filozom rajta megirjam-e)
- ezt az egesz Hosszu Katinka ugyet. Sose fogja senki megtudni mi az igazsag, nem is kell. De egy Kiss Laszloval senki nem banhat igy. Azert egy Kiss Laszlo tobbet tett le az asztalra, mint amennyit Katinka valaha is fog. Jobban teszi ha nyer egy olimpiat Rioban, mert az orszag melysegesen meg fogja vetni (az a fele ameliyk most meg esetleg nem) ezutan a viselkedes utan.
nem ertem a(z)
-embert, akivel van egy kozos vagyontargyunk, megbeszeljuk hogy meghirdetjuk, megprobaljuk eladni. 2 hete keresem normalisan, jopfan, viccesen, szomoruan, emailen, telefonon, viberen es bazmeg nem, nem, es nem kepes reagalni. Nala van minden papir, kep, adat. Tokre ertem, hogy neki nem ez a legfontosabb dolog az eleteben (mondjuk o mondta, h karacsony utan lesz ideje foglalkozni vele). Azt is megertem, ha nem jokor hivok valakit es nem veszi fel a telefont. De hogy nem lehet 20mp alatt irni egy emailt, hogy bazmeg, ekkor es ekkor fogok raerni?!?!
-not, akinek az a feldata, hogy osszefogja a noi repuloket es megcsinaljuk az eves tervet vele. Keresem email, hivom. Semmi. Vegre felveszi a telefont, elmondom, hogy zaros hataridon belul le kell adnom az eves szabadsagtervemet, kellene verseny idopontok sos. Nem, nem es nem jon info
-szallodat, ahol megkernek, hogy szerdaig szoljak vissza, hogy kell e a szobafoglalas. Hetfon (!) visszairok, hogy igen. Egy boffenet se, hogy akkor ok, veglegesitettuk. Egy rohadt sor se, amikor irok, hogy szeretnek meg masszazst is rendelni stb...
-helyet ahova nekem kene fizetnem, csak nem tudom a pontos osszeget. Megkerdezem, nem, nem es nem valaszolnak.
- aki az en szambol csinal segget.. (egy egy hosszabb sztori, meg filozom rajta megirjam-e)
- ezt az egesz Hosszu Katinka ugyet. Sose fogja senki megtudni mi az igazsag, nem is kell. De egy Kiss Laszloval senki nem banhat igy. Azert egy Kiss Laszlo tobbet tett le az asztalra, mint amennyit Katinka valaha is fog. Jobban teszi ha nyer egy olimpiat Rioban, mert az orszag melysegesen meg fogja vetni (az a fele ameliyk most meg esetleg nem) ezutan a viselkedes utan.
2016. január 4., hétfő
born to be free?
Egy ideje erlelodik bennem egy poszt, amin most Ilonka posztja utan ismet elgondolkodtam. Egesz pontosan azt hiszem szilveszter ota (a Szózat meghallgatasa ota) jarkalnak a gondolatok a fejemben.
(Rohogtem magamban akkor amikor Pilla irasat elolvastam, hogy a szilveszter nehezebb volt, mint a karacsony, ugyanis nalam is ez tortent. Akkor mar 4 napja egyedul hesszeltem tobbnyire a kanapen (na jo lementem a gymbe, de nem jott el a tanar aki az orat tartja wtf) es szilveszter ejjelre sem volt mas programom. Hianyzott a pasim aki az USAban hesszelt, aztan jott a Szózat, majd jott a Himnusz...)
Szoval gondolatok. Minden ketseget kizarolag magyarnak szulettem, magyar felmenokkel. Barmikor, ismetlem barmikor hallom a magyar himnuszt, meghatodok, eszembe jutnak (MINDIG) azok az alkalmak, amikor a valogatottban, bemelegites utan, a meccs kezdete elott hallgattuk. Rendszeresen hallgatok Latinovits eloadasaban magyar verseket. Regota vagyom Erdelybe, bar eddig sose szakitottam ra idot meg sajnos. Konnyek szoknek a szemembe:
"Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, ó magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar."
Sosem leszek mas nemzetisegu szerintem es jelenleg nehezen tudnam elkepzelni, hogy valaha is megtanuljak egy masik himnuszt.
Ugyanakkor eljottem otthonrol, elhagytam a hazamat. Nem mondanam, hogy vegleg, nem tudnam kijelenteni, hogy soha nem fogok visszaterni. De az is igaz, hogy 2-3 evre jottem (7,5 evvel ezelott). Miert? Miert leptem le? Nem mondhatom, hogy atlagos gyermekkorom volt. Mind a ket szulom vitorlazorepulo pilota, majd oktato volt. Ez nem csak egy hobbi volt, akkoriban ez meg sokkal inkabb egy eletforma volt. Dunaujvarosban volt a repuloter ahol tagok voltak es ahova ha tetszett, ha nem (tinedzserkent inkabb nem) szombat reggel ment a csalad 6 orakor es vasarnap este kerult elo. Voltak ott baratok, baratnok (bff: egy napra voltunk kiirva, marmint Anyukaink :D) es ahogy mondani szoktuk, haaat, nem egy ingerszegeny kornyezetben nottunk fel.
Gyerekkorom ota folyamatosan sportoltam, 12 eves koromtol mar egesz komolyan, 17 even at volt a kezilabda az eletem resze. A ket dolog reven szepen beutazgattam kis orszagunk nagy reszet, Vihar-saroktol Szombathelyig, Pecsen at Kisvardaig, ultem buszon eleget :)). Eltem Fonyodon, majd Pest kornyeken.
Egy valami viszont markansan bennem volt gyerekkorom ota. Fajdalmasan vagytam utazni. Szerelmes tudtam lenni valakibe csak azert, mert jart az USA-ban. (es mai napig a csodalat targya, a mostani baratomnak eddig alig nehany orszagot sikerult mondanom, ahol meg nem jart).
Ettol fuggetlenul, a lehetoseget amikor egy osztrak srac 98' kornyeken szerelmes lett belem, kihagytam. Akkor epp az elso, igazi, nagy szerelmet eltem at, aki egy magyar fiu volt. O is jart mar akkor Balin, azt is imadtam. (Akkoriban aki kozel kerult ehhez a Malev vonalhoz, szep idoket elt meg.) Szamomra egy miszterium volt, egy csoda, hogy valaki ilyen belathatatlan tavolsagokba eljutott. Valoszinu ez is belejatszott abba, hogy animatorkent vegezzek, amiben aztan soha egy percet nem dolgoztam.
Eloszor 99'-ben utaztam ugyanehhez a fiuhoz, Kretara mentem, ahol o epp (kepesites nelkuli) animatorkent dolgozott. Kovetkezo nyaron en is csatlakoztam ugyanahhoz az irodahoz, el is mentunk Mallorcara egy tanfolyamot megcsinalni es mire indulhattam volna Rhodoszra animatorkodni, az iroda becsodolt. Igy nem lettem animator sose. Viszont valahol meg kellett tanulnom beszelni angolul, igy a fiuval gondolkodtunk, mi legyen. Anglia nekem mar akkor sem volt opcio (azota sem lett a szivem csucske), Ausztralia messze volt es azok a hirek jartak, hogy nehez kijutni, igy maradt az USA. Kaptunk is 1 illetve 2 eves vizumot zokkenomentesen (2000-ben jarunk) es huss, mar itt sem voltunk. Szuper egy evet toltottunk el, jobbnal-jobb sztorikkal, igazi felhotlen, szabad idoszak volt, ugyanakkor megiscsak a magam laban kellett megallnom eletemben eloszor, elhagyva az iskolakat. Megalltam, sot, sikerrel megalltam a labamon (es mindig ott volt egy rep.jegy a zsebembe hazautra, arra az esetre, HA..). Mar 8 honapja eltunk Manhattanben, a kapcsolat maga mar veget is ert, de en imadtam, elveztem MINDEN pillanatat. Brooklynban volt a lakasunk, es a Little Italyba jartam be dolgozni. Honapok utan is kepes voltam tatott szajjal racsodalkozni a WTC-re munkaba menet, hogy uristen, itt elek a vilag egyik legnagyobb varosaban es elvezem. Buszke voltam magamra, amikor egy fekete tolem kerdezte meg a metron, hogy a xy utcahoz hol kell leszallni, en meg meg tudtam neki mondani. De aztan veget ert, haza kellett menni.
Otthon aztan voltak szakmai sikerek, kudarcok, maganeleti ugyszinten. Egy valami mindig kozos volt. Amikor mélyen voltam, mindig az sejlett fel bennem, hogy el kene menni. Milyen boldog voltam kulfoldon! Ami persze kicsit csaloka, bar az az egy ev az USAban tenyleg zsenialis volt. Es habar nem nagyon keresetem a lehetoseget (probaltam tulelni otthon) amikor beleptem egy ceghez, aminek Bazelben volt a kozpontja, 6 honap utan elkezdtem keresni a kiutat ide. Ami sikerult, jokor voltam jo helyen (ma mar nem vennenek fel ide ugyanazzal a szakmai szinttel amivel akkor megerkeztem) es itt ragadtam. Persze, nyilvan az anyagi biztonsag eleg erosen nyom a latban, de ugyanakkor azert had emlitsek meg pl egy olyat, hogy egy ev munkaviszony utan, itt kozel 2 (!!) ev munkanelkuli van, a korabbi fizetesed 70-80%-ert, tamogatott tanfolyamok, stb, szoval a szocialis halo sem elhanyagolhato, azt gondolom. Illetve meg kell mondjam, hogy kicsit eltavolodva az orszagtol jobban meglatja az ember, iszonyu negativ ember a magyar. Habar tehetsz rola, hogy ne ilyenek vegyenek korul, de kivonni nem tudod magad teljesen.
Es akkor itt jon kepbe az, hogy utazas. Hobbi. Olyan regota vagytam idegen kulturakat latni, olyan regota vagytam verseny repulni. Es nem annyira regota, de a kitesurf is bejott a kepbe..... Egyiket sem tudnam otthonrol megvalositani vagy csak nagyon nagyon limitaltan. Epp mult heten szamoltam ossze (ez nem altalanos, ehhez kell a sajatos munkaido beosztasom is) 77 napot utaztam tavaly. 77!!! Es ebben meg nincs benne nehany "hazaugrom" alkalom. Szoval azt hiszem, ez megmagyaraz par dolgot. Azt, hogy miert jottem el, miert nem mentem meg mindig haza es miert nem leptem meg ki errol a munkahelyrol, holott mar sokszor, sokszor voltam azon a ponton.
Nagyon szeretek menni. Nagyon szeretem ezeket a tapasztalasokat, pl ez a Brazilia tura is olyan jol sikerult, hogy nem is gondoltam volna ezt elotte. Es meg mindig csak annyira kicsit reszet lattam a vilagnak, hogy az fajdalmas.
(Rohogtem magamban akkor amikor Pilla irasat elolvastam, hogy a szilveszter nehezebb volt, mint a karacsony, ugyanis nalam is ez tortent. Akkor mar 4 napja egyedul hesszeltem tobbnyire a kanapen (na jo lementem a gymbe, de nem jott el a tanar aki az orat tartja wtf) es szilveszter ejjelre sem volt mas programom. Hianyzott a pasim aki az USAban hesszelt, aztan jott a Szózat, majd jott a Himnusz...)
Szoval gondolatok. Minden ketseget kizarolag magyarnak szulettem, magyar felmenokkel. Barmikor, ismetlem barmikor hallom a magyar himnuszt, meghatodok, eszembe jutnak (MINDIG) azok az alkalmak, amikor a valogatottban, bemelegites utan, a meccs kezdete elott hallgattuk. Rendszeresen hallgatok Latinovits eloadasaban magyar verseket. Regota vagyom Erdelybe, bar eddig sose szakitottam ra idot meg sajnos. Konnyek szoknek a szemembe:
"Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, ó magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar."
Sosem leszek mas nemzetisegu szerintem es jelenleg nehezen tudnam elkepzelni, hogy valaha is megtanuljak egy masik himnuszt.
Ugyanakkor eljottem otthonrol, elhagytam a hazamat. Nem mondanam, hogy vegleg, nem tudnam kijelenteni, hogy soha nem fogok visszaterni. De az is igaz, hogy 2-3 evre jottem (7,5 evvel ezelott). Miert? Miert leptem le? Nem mondhatom, hogy atlagos gyermekkorom volt. Mind a ket szulom vitorlazorepulo pilota, majd oktato volt. Ez nem csak egy hobbi volt, akkoriban ez meg sokkal inkabb egy eletforma volt. Dunaujvarosban volt a repuloter ahol tagok voltak es ahova ha tetszett, ha nem (tinedzserkent inkabb nem) szombat reggel ment a csalad 6 orakor es vasarnap este kerult elo. Voltak ott baratok, baratnok (bff: egy napra voltunk kiirva, marmint Anyukaink :D) es ahogy mondani szoktuk, haaat, nem egy ingerszegeny kornyezetben nottunk fel.
Gyerekkorom ota folyamatosan sportoltam, 12 eves koromtol mar egesz komolyan, 17 even at volt a kezilabda az eletem resze. A ket dolog reven szepen beutazgattam kis orszagunk nagy reszet, Vihar-saroktol Szombathelyig, Pecsen at Kisvardaig, ultem buszon eleget :)). Eltem Fonyodon, majd Pest kornyeken.
Egy valami viszont markansan bennem volt gyerekkorom ota. Fajdalmasan vagytam utazni. Szerelmes tudtam lenni valakibe csak azert, mert jart az USA-ban. (es mai napig a csodalat targya, a mostani baratomnak eddig alig nehany orszagot sikerult mondanom, ahol meg nem jart).
Ettol fuggetlenul, a lehetoseget amikor egy osztrak srac 98' kornyeken szerelmes lett belem, kihagytam. Akkor epp az elso, igazi, nagy szerelmet eltem at, aki egy magyar fiu volt. O is jart mar akkor Balin, azt is imadtam. (Akkoriban aki kozel kerult ehhez a Malev vonalhoz, szep idoket elt meg.) Szamomra egy miszterium volt, egy csoda, hogy valaki ilyen belathatatlan tavolsagokba eljutott. Valoszinu ez is belejatszott abba, hogy animatorkent vegezzek, amiben aztan soha egy percet nem dolgoztam.
Eloszor 99'-ben utaztam ugyanehhez a fiuhoz, Kretara mentem, ahol o epp (kepesites nelkuli) animatorkent dolgozott. Kovetkezo nyaron en is csatlakoztam ugyanahhoz az irodahoz, el is mentunk Mallorcara egy tanfolyamot megcsinalni es mire indulhattam volna Rhodoszra animatorkodni, az iroda becsodolt. Igy nem lettem animator sose. Viszont valahol meg kellett tanulnom beszelni angolul, igy a fiuval gondolkodtunk, mi legyen. Anglia nekem mar akkor sem volt opcio (azota sem lett a szivem csucske), Ausztralia messze volt es azok a hirek jartak, hogy nehez kijutni, igy maradt az USA. Kaptunk is 1 illetve 2 eves vizumot zokkenomentesen (2000-ben jarunk) es huss, mar itt sem voltunk. Szuper egy evet toltottunk el, jobbnal-jobb sztorikkal, igazi felhotlen, szabad idoszak volt, ugyanakkor megiscsak a magam laban kellett megallnom eletemben eloszor, elhagyva az iskolakat. Megalltam, sot, sikerrel megalltam a labamon (es mindig ott volt egy rep.jegy a zsebembe hazautra, arra az esetre, HA..). Mar 8 honapja eltunk Manhattanben, a kapcsolat maga mar veget is ert, de en imadtam, elveztem MINDEN pillanatat. Brooklynban volt a lakasunk, es a Little Italyba jartam be dolgozni. Honapok utan is kepes voltam tatott szajjal racsodalkozni a WTC-re munkaba menet, hogy uristen, itt elek a vilag egyik legnagyobb varosaban es elvezem. Buszke voltam magamra, amikor egy fekete tolem kerdezte meg a metron, hogy a xy utcahoz hol kell leszallni, en meg meg tudtam neki mondani. De aztan veget ert, haza kellett menni.
Otthon aztan voltak szakmai sikerek, kudarcok, maganeleti ugyszinten. Egy valami mindig kozos volt. Amikor mélyen voltam, mindig az sejlett fel bennem, hogy el kene menni. Milyen boldog voltam kulfoldon! Ami persze kicsit csaloka, bar az az egy ev az USAban tenyleg zsenialis volt. Es habar nem nagyon keresetem a lehetoseget (probaltam tulelni otthon) amikor beleptem egy ceghez, aminek Bazelben volt a kozpontja, 6 honap utan elkezdtem keresni a kiutat ide. Ami sikerult, jokor voltam jo helyen (ma mar nem vennenek fel ide ugyanazzal a szakmai szinttel amivel akkor megerkeztem) es itt ragadtam. Persze, nyilvan az anyagi biztonsag eleg erosen nyom a latban, de ugyanakkor azert had emlitsek meg pl egy olyat, hogy egy ev munkaviszony utan, itt kozel 2 (!!) ev munkanelkuli van, a korabbi fizetesed 70-80%-ert, tamogatott tanfolyamok, stb, szoval a szocialis halo sem elhanyagolhato, azt gondolom. Illetve meg kell mondjam, hogy kicsit eltavolodva az orszagtol jobban meglatja az ember, iszonyu negativ ember a magyar. Habar tehetsz rola, hogy ne ilyenek vegyenek korul, de kivonni nem tudod magad teljesen.
Es akkor itt jon kepbe az, hogy utazas. Hobbi. Olyan regota vagytam idegen kulturakat latni, olyan regota vagytam verseny repulni. Es nem annyira regota, de a kitesurf is bejott a kepbe..... Egyiket sem tudnam otthonrol megvalositani vagy csak nagyon nagyon limitaltan. Epp mult heten szamoltam ossze (ez nem altalanos, ehhez kell a sajatos munkaido beosztasom is) 77 napot utaztam tavaly. 77!!! Es ebben meg nincs benne nehany "hazaugrom" alkalom. Szoval azt hiszem, ez megmagyaraz par dolgot. Azt, hogy miert jottem el, miert nem mentem meg mindig haza es miert nem leptem meg ki errol a munkahelyrol, holott mar sokszor, sokszor voltam azon a ponton.
Nagyon szeretek menni. Nagyon szeretem ezeket a tapasztalasokat, pl ez a Brazilia tura is olyan jol sikerult, hogy nem is gondoltam volna ezt elotte. Es meg mindig csak annyira kicsit reszet lattam a vilagnak, hogy az fajdalmas.
2016. január 2., szombat
2016. január 1., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)