Ma reggel megnyitom eme nagyszeru oldalt facebook.
Egyik haverom Uj Zelandon vitorlazorepulest oktat, utast repultet, ez a munkaja es mivel raadasul profi fotos is, nem szar kepekkel dokumentalja mindezt.
Masik ket ismerosom boldogan integet egy foton Boracayrol, valami kite surf camp-bol. Sokkot kaptam.
ENISENIS!!!!!
Ilyenkor mindig elkap egy erzes, hogy lemaradok, vagy mar vegzetesen le is maradtam dolgokrol. Hogy korabban kellett volna elkezdeni elni. Pedig azert hulyeseg, mert en azert valojaban eltem es azt gondolom, hogy az atlag magyar kortarasaimhoz kepest sokkal tobbet is. Es mindezt jol is.
Bar lehet, hogy amikor hazakoltoztem Amerikabol egybol dobbantani kellet volna es nem varni 7 evet. Raadasul ez is volt bennem vegig a 7 ev alatt... Az a 7 ev most jol jonne...
De most meg mar "oreg" vagyok, ami hulyeseg persze, de valojaban hippinek mar tenyleg oreg vagyok.
Tavaly is teljesen felborultam amikor hazaertunk Mexicobol, honapokig azon agyaltam, hogy felulok az elso repulore vissza (vagy barhova) es kite surf oktato leszek. Nagy volt a kontraszt, mert akkor koltoztunk ossze Gabival es ez itt a "normalis", masok altal megszokott es elfogadott elet, ahol van munkad, amiert itt meg fizetnek is, el tudsz belole menni nyaralni (sokszor) esatobbi.
De valamiert el bennem egy kurva nagy szabadsag vagy, ami neha fellangol. Es olyankor nehez. Mert ugye a korombol adodoan mar azon kene gondolkodnom, hogy hova tegyek kisagyat, milyen pelenkat vegyek. Es reszben ez is bennem van, DEEEE....
De valojaban az is a baj, hogy en tul sok mindent akarok es tul sok mindenbe vagyok szerelmes. Es igy meg kicsit szetforgacsolom magam, es semmiben nem leszek professzionalis es az is zavar. Tobbet es jobban kene repulnom, tobbet kene kiteoznom. Tobbet kene fotoznom.
Hogy van ez?
Egyik haverom Uj Zelandon vitorlazorepulest oktat, utast repultet, ez a munkaja es mivel raadasul profi fotos is, nem szar kepekkel dokumentalja mindezt.
Masik ket ismerosom boldogan integet egy foton Boracayrol, valami kite surf camp-bol. Sokkot kaptam.
ENISENIS!!!!!
Ilyenkor mindig elkap egy erzes, hogy lemaradok, vagy mar vegzetesen le is maradtam dolgokrol. Hogy korabban kellett volna elkezdeni elni. Pedig azert hulyeseg, mert en azert valojaban eltem es azt gondolom, hogy az atlag magyar kortarasaimhoz kepest sokkal tobbet is. Es mindezt jol is.
Bar lehet, hogy amikor hazakoltoztem Amerikabol egybol dobbantani kellet volna es nem varni 7 evet. Raadasul ez is volt bennem vegig a 7 ev alatt... Az a 7 ev most jol jonne...
De most meg mar "oreg" vagyok, ami hulyeseg persze, de valojaban hippinek mar tenyleg oreg vagyok.
Tavaly is teljesen felborultam amikor hazaertunk Mexicobol, honapokig azon agyaltam, hogy felulok az elso repulore vissza (vagy barhova) es kite surf oktato leszek. Nagy volt a kontraszt, mert akkor koltoztunk ossze Gabival es ez itt a "normalis", masok altal megszokott es elfogadott elet, ahol van munkad, amiert itt meg fizetnek is, el tudsz belole menni nyaralni (sokszor) esatobbi.
De valamiert el bennem egy kurva nagy szabadsag vagy, ami neha fellangol. Es olyankor nehez. Mert ugye a korombol adodoan mar azon kene gondolkodnom, hogy hova tegyek kisagyat, milyen pelenkat vegyek. Es reszben ez is bennem van, DEEEE....
De valojaban az is a baj, hogy en tul sok mindent akarok es tul sok mindenbe vagyok szerelmes. Es igy meg kicsit szetforgacsolom magam, es semmiben nem leszek professzionalis es az is zavar. Tobbet es jobban kene repulnom, tobbet kene kiteoznom. Tobbet kene fotoznom.
Hogy van ez?
